Nos, itt vagyok… Bár úgy látom nem hiányoztam senkinek… (Igen, várom, hogy „ Deee hiányoztááál!” 🙂 ) A nagy büdös helyzet az, hogy mostmár több 1 hónapja eléggé sz*ul vagyok, köhögök meg miegymás. Mondjuk nem annyira mint pár hete, de még mindig nem vagyok 100as. Megjártam egy rakás orvost… a legutóbbi pl. kideriválta, hogy házipor allergiám van! Csak néztem mint a vett malac! Miiiiaaaa bánat??!? Próbáltam alkudozni, hogy nemelehetne-e inkább a házimacska, vagy az aranyhal….. de nem! Azt mondta a doki, hogy ez nem macska hanem a por. Basszus! Demondjuk vannak ellenérveim:
Mert pl. mindkét alkarom telepöttyözték és az utolsó pöttynek nagyon pirosnak kellett volna lenni, mert az volt az ellenpróba vagy mi a bánat és az nekem eltűnt a kezemről.
A doki meg az asszisztens csak lestek, hogy ők még ilyet nem láttak. Na itt próbáltam meg alkudozni, hátha nem is por az a pötty hanem gekkó… Mert mondjuk azt is sajnáltam volna, ha többet nem simogathatok gekkót, vagy aranyhalat, de azt inkább túléltem volna, mint a kedvenc háziporomat.
Reggelre bedagad a szemem és fújom az orrom, majd 1 óra alatt stabilizálódom oszt kész… nem folyik, nem viszket, nem prüszkölök…. Viszont a köhögésem sem ettől van, tuti…
A háziorvos azt mondta ma, hogy várjak türelemmel, majd elmúlik…. :o)
Jobb ötletem nem lévén, várok… és igyekszem nem csinálni magammal mélyinterjúkat. Mert nem tudom mire fogjam, a betegségre vagy a Szaturnuszra, ami ugye jól rámfordult… Szóval nemtom mitől, de ilyen rosszkedvű, depis, lehangolt izé nem is tudom voltam-e már az életben. Csak reménykedem, hogy elmúlik…