Erről már lemaradtál…

2012 december 12. | Szerző: rezangyal11@freemail.hu |

Mondhatnám, hogy még éppen időben szólok, hogy a férfinép nekiálljon Luca székét farigcsálni, de gondolom nem sok férfiember olvassa  ezeket a sorokat, meg ahogy majd kiderül, nem kis gondot vesz a nyakába, aki ilyesmire vetemedik. Szóval mindenkit el kell keserítenem, aki hirtelen előkapta a kisbicskáját, hogy na most… Hát nem! Nem az van, hogy eccerűen csak fogok egy lucát meg egy széket oszt jól összeapplikálom őket.
De nem ám!
Ez annál sokkal bonyolultabb. És szerintem igazi, tökös fickónak kell annak lenni, aki ilyesmibe vágja a fejszéjét.

Először is 9 féle fa kell hozzá… kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác és rózsa.  Szerintem nem árt, ha a vállalkozó szellem már nyár végén elkezdi járni az erdőt egy növényhatározóval…
A munkamenet is alapos tervezést igényel, mert 13 napig kell készülnie és minden nap csak egy műveletet lehet rajta végezni. Ámdeviszont pucc-passzra készen kell állnia december 26-ra, az éjféli misére!
Az összerakását sem lehet ám elnagyolni, mert olyan erősnek kell lennie, hogy elbírjon egy férfiembert, minimum a készítőjét, akinek december 26.-án a kabátja alatt kell a misére becsempészni a széket… (hát ennek az elképzelésével még elleszek egy darabig… 🙂 )
A mise alatt aztán ha óvatosan előhalászta az objektumot, akkor ráállva megláthatta a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. Viszont Luca székén állva éjfélkor felismerték őket. Ezután ha  férfiemberünk nem pisilte össze magát ijedelmében, jól tette ha mielőbb menekülőre fogta a dolgot, nehogy a boszorkák széjjeltépjék. Ha volt esze és előrelátó volt, akkor a zsebében mákot vitt, hogy menekülés közben elszórhassa. A boszorkányoknak ugyanis valami elképesztő oknál fogva ezt fel kellett szedegetniük és így nem tudták elkapni. Azt már meg se merem említeni, hogy a Luca székét is vinnie kellett magával, hogy otthon aztán a tűzre vesse. A tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett, és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette.

Ésakkor még mindig nincs vége emberünk megpróbáltatásainak, mert ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugnia, a kést a bal ajtófélfába vágni, a söprűt pedig keresztbe állítani, hogy minden rontástól védve legyen. Mindeközben persze nagyon észnél kellett lennie, mert mondjuk ha a fentieket összekeverte akkor megette a fene az egészet.
Rápacsált!
Meg lett rontva!

Én csak amondó volnék, már a legények felé…. üljenek nyugton december 26.-án, billegtessék a mákmorzsát a bajszukon, vagy a szájuk szegletében, oszt pihengessenek a radiátorsutban, békésen….
Mer’ az jó!

/forrás:wikipedia/

Itt is megtalálsz 🙂