Alkottam.

2012 november 12. | Szerző: rezangyal11@freemail.hu |

Bárhogyan és máshonnan nézve is azt hiszem, elmondhatom, hogy kreatív és barátnős hétvégém volt. Kétnapos szülinapot tartottam. Szombat délután Nikó, vasárnap pedig Nana jött hozzám vendégségbe.
Reggel ugyan pöttyet túlaludtam magam, de aztán rögtön nekiestem a porszívónak, mert Nikó barátném leül, és 1 perc múlva pöccre megmondja, hány szem por van a lakásban és milyen eloszlásban, ebből mennyi a tavalyi és melyik az ami az ablakon jött be. A háziállatokról már nem is beszélve. Pénteken este összehívtam a pókokat és eligazítást tartottam nekik, mondván, egy hétig szabadon szőhetnek, ha szombaton mindegyik kussol és a lyukában (vagyhol) marad…
Szóval miután ezt így elrendeztem, nekiálltam a tortának. Merthogy milyen a szülinap torta nélkül!?! És megcsináltam!! Tadamm… Szuperfinomságos lett!
Gasztroguruk és gyengébb idegzetűek ugorják át a következő 10 sort. A többieknek hagyok helyet a „CTRL + C”  , „CTRL+V” –hez a recept alatt és fölött. Senki ne fogja vissza magát, nincs levédve!
Szóval:

Narancsos gyümölcs torta
Az alap rendes, 6 tojásos, piskótatészta. Nem kell neki nagy faxnit keríteni, hogy nem jön fel, meg hogy 50 forint a tojás…. A Spárolósboltban a kenyér melletti polcon, alul, nagyon pöpec mindenféle tortalapok vannak. Miután megszereztük, hazavisszük és örülünk, hogy a sütés ilyen flottul lezajlott, a tészta tökéletes lett, minden kis hullám a helyén van a szélén és egyenletes vastagságú.
Ha kiörömködtük magunkat, nekiállhatunk a krém elkészítésének:
Egy tálban felverünk 3 dl habtejszínt majd hozzáadunk 1 tasak vanília ízű „Aranka” pudingport. Szépen összekeverjük, hogy jól feloldódjon a por és ilyen klassz állagú krém legyen. Ezután rákenjük a már kihűlt piskótára, szépen, egyenletesen.
Ha mindez megvan, megkoronázzuk a művet: megpakoljuk a tetejét karikára vágott naranccsal. A narancs ne legyen se túl vastag (elázik a piskóta) se túl vékony (mert a narancs íze tök passzol a vaníliához és nagyon finom együtt). Miután rátettük a narancsokat, a tasakon levő leírás szerint felfőzzük a színtelen tortazselét és amikor megunjuk a vacakolást vele, ráöntjük a gyönyörű sárga színben pompázó tortakölteményünkre. (A zselatinba lehetett volna egy kis narancslét önteni, vaaagy valami alkoholt…. No persze, akkor nem lett volna ilyen szééép fényes!)
És kész!

Bátran nekiállhatnak kezdő háziasszonyok is! Finom és megéri a fáradtságot!!
Nikónak is ízlett… legalábbis nem láttam rajta az ellenkezőjét, pedig Ő aztán nem tudja palástolni a véleményét 🙂
Jajjj… és kaptam tőle ilyen Csokomi-s csokit. (ChocoMe), ami kandírozott rózsaszirommal meg ….meggyel, meg fahéjjal volt megszórva… Illetve nem volt, hanem van… mert még van egy kicsi belőle. Ínségesebb időkre félretettem!
Sajnos a tortám vasárnap már nem folytatta a diadalútját, mert Nana nem szereti a gyümölcsöt, ergo a gyümölcstortát sem… Hát… ezzel nem kalkuláltam. Kapott helyette szendvicset! Kimentünk Aprajafalvára a temetőbe, majd visszafele megálltunk egy órára a parkerdőben, mert nagyon szépek voltak a fák és eléggé jó idő is volt. Sétáltunk egyet és szedtem egy rakás falevelet, mert bevillant az a falevélből hajtogatott rózsacsokor, amivel itt az NLC –n kreatívkodtak,  és kitaláltam, hogy nekem olyan márpedig köll!!
Aztán elmentünk vacsizni a törökhöz, majd Nana elment a buszával, én meg hazajöttem és éjjel ½ 1-ig hajtogattam a falevélrózsákat, közben arra gondoltam, hogy nem vagyok százas, az tuti…  Mondjuk szerintem egészen jók lettek, ahhoz képest, hogy nem igazán van kézügyességem…
Sóval így elment a szülinapos hétvégém!
Jó Volt!  Nem vertük ugyan szét a ház falát, de akkor is! 🙂

Itt is megtalálsz (több képpel) 🙂